2016-07-08

Szóval igen, ritkán írok, akkor is keveset. Pedig fejben naponta több poszt fogalmazódik, többször ott a mentális könyvjelző, hogy ezt is, ezt is meg kéne írni, erről is mennyit lehetne. Elsősorban persze az idő, hiszen egy hosszabb, ne adj isten, mélyebb poszthoz igencsak jól jönne, ha nem másfél perc lenne egyben a leghosszabb idő, amit "Anya!" nélkül tudnék tölteni, de hát ez esélytelen még egy darabig. Apámat is lopott ötperckben gyászolom, nem is túl hatékony. Aludni is csak azért alszom, mert muszáj, egyébként baromira sajnálom rá az időt - főleg, hogy az olyan idő, mikor egyedül lehetnék! Másodsorban meg az..... nem, nem mondanám ihletnek, mert az van, rengeteg dolog jön szembe, ami beindítja a betűvetőt, szóval nem az ihlet hiánya. Inkább a hangulaté. Hogy ez is egy "kell" a napi hatszázhetvenöt másik "kell" mellé. Vagyis inkább kellene, ugye. Ha ide is jutok, amit írok, jórészt törlöm is, nem olyan, nem azt akarom mondani, amit leírni sikerül. Akkor meg minek? Pedig tök nagy terveim voltak blogilag (is).

Nem zárom be, azt azért nem :) de marad ez a teljesen random naplója az életünknek. Legalább néha. Mégha sok szempontból az elmúlt pár év - és a jelen is - olyan, hogy szívesen felejtenék belőle dolgokat, azért vitathatatlan, hogy van, amit meg kell örökíteni.

Evvan. Bocs.

2016-06-22

Esseleszjobb...

Gyerekkéz :) szóval miután Sára határozottan nem akart aludni menni, gondoltam, megtízóraizok. Találtam egy fokhagymás kiflit, jó, ez belefér, én ezt most megeszem. Ülök a konyhában, falatozom, egyszer csak megjelenik nyűglődve Sára, elkezd húzni, mondom, megyünk fel? Bólogat. Mondom, én ezt most megeszem, és utána megyünk, két perce még nem akartál menni. Rám néz, a kiflire mutat. Mondom, kérsz? Bólogat. Kezébe adom, ő meg azzal a mozdulattal bevágja malacos vödörbe, és hangos, felháborodott dededededededékkel elkezd húzni a lépcső felé :D

Még nincs két éves, jajmileszitt :)

2016-05-12

Járababa

És akkor most már biztosan jár a gyerek, már nem a mászást helyezi előtérbe, már nem is muszáj fogni a kezét, egyértelműen jár.

Nem kapkodta el, már a helyi fejlesztőcsaj telefonszámát is megszereztem, pedig nem vagyok egy paramami :)

Muszáj vagyok feljegyezni, egyre nehezebb anamnézist írni a gyerekeimnek :D

2016-04-29

Rákkenról

A gyerek az engedélyezett mesenézés alatt inkább Tankcsapdát kapcsolt. Ehemmm.... kezdődik? :)

2016-04-07

Ilyenek voltunk

Anno még a gimiben Enci néni (gondolom) közösség- meg önbizalomépítős célból mindenkivel íratott egy-egy jótulajdonságot minden osztálytársunkról, aztán ő otthon szépen név szerint szortírozta, felírta egy papírkára, és kiosztotta, így lett minden 15-16 éves kamasznak egy 35 darab jó tulajdonságot tartalmazó listája magáról, amit nézegethetett, ha akart :) Én ezt a listát eltettem. Múlt héten elhoztam otthonról az utolsó szatyorka motyómat, amit anyu még megtalált itt-ott, benne két ősöreg budmil pénztárcával :) és az egyikben egy csomó egyéb mellett ezzel a papírkával. Bori persze rögtön lecsapott az egész pakkra - ilyen kincsek, mint a Magyar-Japán Baráti Társaság tagkártyám, meg hasonlók :) -, és elkezdte találgatni, mi ez a lista. A hatodik blőd megfejtés után elárultam neki, mi a története. Napokig hurcolta magával, olvasgatta, nézegette. Egyik reggel megyünk suliba, megint nála a cetli. Mindenki full kómásan, csendben, brunnyog a motor, hasítunk az úton, egyszer csak Bori megszólal hátulról, a teljes és totális meglepetés hangján:
- Anya, te HUMOROS voltál???????


2016-04-01

Felségterületek

Húsvét hétfőn sétáltunk egyet családilag. Elhaladtunk az egyik szántónk mellett, aminek kicsit dzsumbujos volt a széle.
- Ezt szeretném kitakarítani - mondta az ember, lelkesen, csillogó szemmel.
- Én meg az emeleti fürdőszobát - mondta az asszony, kevésbé lelkesen, csillogás nélkül.

2016-03-30

Földmíves

Kicsit régebbi, de annyira jellemző, muszáj.

Mikor pár hete volt ez a fél nap értelmezhető idő, két nap eső jellegű, télvéginek csúfolt időjárás, a félnapos jóidőben teregettem kint, Zsombor meg lázas munkában volt egy kapával (vagy mivel), újabb területeket vont művelés alá. Másnap reggel ötkor megszólal az ébresztő, hallom, hogy iszonyúan veri az ablakokat meg a tetőt az eső. Megszólal Zsombor félálomban:
- Mi ez a hang?
- Esik az eső.
- Még jó, hogy tegnap beszántottam - motyogja, és a másik oldalára fordul, magára húzva a takarót.

:D