2010-11-16

Dínó, szmájli, egyebek

Piglet kért egy tortát (nagyon rutinosan nagyon előre :) ) fiacsának. Levelezünk, levelezünk, egyszer csak jön egy kép, hogy na ilyen legyen, mert ez a kedvenc mütyürje a legénynek. Elsőre meglepődtem, nem tagadom, de aztán arra jutottam, hogy lehetetlen nincs. Még modellt is vettem, kihasználva Zsombor közbejövő névnapját :) Ím az eredmény:



Emellett készült anyu tortája, ami jó randa lett, ellenben legalább finom :) így jár, aki puncstorta készítésénél egyrészt kicsit trehányul présel, másrészt nem vár eleget a fondánra, hanem "folyik ez mán, öntsük, haladjunk" hozzáállással borítja rá a cuccot a tortára. Tanulság: türelem tornaterem. Az ünnepelt azért értékelte, a jószándékot mindenképp :)




Anyukám ezen kívül kesztyűt kapott, amit odaúton a kocsiban fejeztem be :D de kész lett, mire odaértünk. Nagy, meleg, az első kesztyű, amit életemben kötöttem, és ami a legfontosabb, hogy nagyon tetszik neki!! Pedig kicsit izgultam ám. Ráadásul mint kiderült, a kisasszony természetesen elkotyogta már régebben, hogy "kötöttünk neked kesztyűt", de anyukám nagyon okos, úgy tett, mintha nem is hallotta volna :) Ídösanyám, hordd sokáig, egészségben! 



(Lofty wool cable mittens, flip-top verzió susanh02 jóvoltából, Adriafil Candy, 5-ös tű / Lofty wool cable mittens in flip-top version by susanh02 - thank you very much!)

Most nem is szaporítanám tovább a szót, megiszom a kávémat, nehéz hétnek nézünk elébe, Bori itthon, mert beteg, Zsombor így is úgy is itthon, de még beteg is, vidám idők jönnek.




3 megjegyzés:

Valaki Szegedről írta...

Nekem nem lett volna szívem belevágni a dinóba, annyira nagyon jó lett!!! Te papíroncukrász, Te ;-)

Mari írta...

a csoki azért kellett, hogy valami tartsa a fejét? (legalábbis úgy néz ki)

Maczyka írta...

Igen, bár ahogy ráraktam, úgy néztem, hogy megállna magában is, de mivel utazott, nem is keveset, jobbnak láttam tutira menni. És jól is jött, mert vasárnap sok a vasárnapi vezető a városban :)