A nők a Vénuszról....

Pizza van ebédre, apa tálal, mert én még Jankával voltam szimbiózisban. Mindenkinek elmondja legalább kétszer, hogy forró. Bori már tűzi is villára a falatot, és hopp, egy szem kukorica lepottyant a combjára. Na most itthon csak és kizárólag egy szál semmiben lehet lézengeni a kölykök szerint, szóval Bori ennek megfelelően öltözött, így az egy szem kukorica a pucér combjára esett. Bori erre a teljesen-totálisan általános női pánikreakciót adta,  felsikoltott, és csak sikított, csak sikított (a másik ugye az eltakart szem, esetleg a kettő együtt, hiszen ha nem látom, és sikítok, akkor az képes megfékezni minden tragédiát, a szembeszáguldó oszloptól kezdve a támadó ufóig, mint az közismert). Természetesen nem azért tartunk férfiakat itthon, hogy az ilyen helyzetek megoldatlanok maradjanak, apa gyorsan le is kapta a bajkeverő kukoricaszemet édes lánya lábáról, Zsombor meg enyhén dorgálóan megjegyezte, hogy
- Mondtam, hogy forró!
Bori visszatért édibédi állapotába, apa tovább tálalt, majd 101%-os férfiagy lévén azért még megjegyezte, hogy
- Bori, ilyenkor nem sikítani kell, hanem levenni a kukoricát a lábadról.
És kérem, ismét bebizonyosodott, hogy a nők verbálisan verhetetlenek, mert bár igen, valóban, adott helyzetben valóban az apa által vázolt megoldás a legcélravezetőbb, de van egy aspektusa a problémának, amit még ő sem mért fel, vagy legalábbis nem tartotta említésre méltónak, ellenben a lányával, aki elcsodálkozva apa  javaslatán azonnal szóvá is tette "hogy mondhatsz ilyen marhaságot?!" hangnemben, miszerint:

- De akkor megégetem az ujjamat is!

:))))