2012-03-04

Pöttyök, traktorok, torták

(elöljáróban: új módszerrel kell blogolnom, mert vagy írok, vagy képeket vadászok, a kettő együtt nem megy, főleg, hogy egy csomó kép eleve embernél van. Szóval megírom a posztot, aztán majd jönnek valamikor a képek, elnézéstbocsánat, de ez van :) )

No, akkor gyorsan a dupla szülinapról, ami pont Zsombor és Janka közös pöttyölésének idejére esett. Vagy fordítva, a lényeg, hogy igen nagyon pöttyesek voltak a kicsik. Idén egy nagy ajándékot vettünk Zsombornak, közösen mindenkivel, egy pedálos traktort, John Deere-t természetesen, gondolom, az sem lep meg senki különösebben, hogy tortából is traktorost kért. Emberem pedig még tavaly kedvelte meg a tavalyi ország tortáját, úgyhogy ő meg azt kapott, legalább nem kellett gondolkodni a küllemén :)

A közös ünnepséget 25-ére tettük. Előtte pénteken egész nap sütöttünk a tökikével, megcsináltuk apa tortáját, és rájöttem, hogy a tejbeköles finom :) Zsombor tortája is elkezdődött, éjjel csinálgattam rá a traktort meg a bálákat, de csak nem lett kész, mert a legkisebb közölte, hogy márpedig ő most felébredt, és én baromira nem vagyok ott, és ő ezt nehezményezi, úgyhogy némi bálagyártás még szombatra is maradt. Szombat délelőtt Bori és apa elmentek Botondékhoz farsangolni, ahová Zsombor a pöttyei miatt nem mehetett, pedig még lovat is csináltam neki, mert hogy hercegnek akart öltözni, de persze másnap megjelentek a fene pettyek, szegénykém, itt sírt nekem, mikor elmentek a többiek, hogy "de nem vagyok pöttyös!!! ", és tette ezt olyan elánnal, hogy remekül látszódtak még a nyelvén is a pöttyök... de aztán megnyugodott, én meg előszedtem apa ajándékait, amiért örök és múlhatatlan hálám Zsírnak, aki nem törődve hóval-hóátfúvással, elhozta nekem az kies Angliábúl, ha már ide nem szállítanak, eh, szóval a dobozra kerítettünk üres csomagolópapírt, fogtam a filcesdobozt, és Zsomborral jól kidekoráltuk, amúgy búfelejtésképpen :) Aztán megjöttek papáék, idővel utána Boriék is, és na akkor lássunk neki.

Zsombor éppen aludt, de akkor már jó ideje, pont akkor nyitotta fel a szemét, amikor az asztalra tettem a tortáját - megpillantotta, és már pattant is fel, hogy hú, traktor, meg usánfutó (sic!), meg bálák!! Fújtak gyertyát, ettünk tortát, aztán ajándékoztunk. Apa gyorsan megkapta a magáét, mert várható volt, hogy a trakesz igen erős elfoglaltságot fog neki is nyújtani :) és akkor bejött a hattttalmas nagy doboz. Zsombor csak tipegett ide-oda, Bori már mondta neki, hogy "nézd, erre gyerekek is ülhetnek, ott van a dobozon", de nem fogta, hogy mi az, csak totál izgatottan totyogott, mint a szarógalamb. Na, aztán kinyílt a doboz és Zsombor kis híjján bevetődött, egy hatalmas "Mekkora traktooooor!!!" felkiáltással :) lsd videó (ha majd felkerül) összeállt a traktor, le se lehetett róla robbantani, bár azért a doboz maga is felér egy diznilendi kirándulással :))) Ezzel úgy el is voltak a nap hátralevő részében :)

Még egy ünneplős momentum maradt, a meglepiparti embernek, amit majdnem teljesen sikerült titokban tartani, de aztán mégsem egészen :) de persze nem mi lennénk, ha simán ment volna. Bori hajnalban arra ébredt, hogy fáj a hasa, és innen kb. 3 órán keresztül sugárban jött minden mindkét végén, illetve hát igen hamar a semmi, mert már nem volt minek jönnie, ugye. Nagy nehezen elaludt, én már vészterveket fogalmaztam, hogy csak odamegyünk, meglepünk, és jövünk haza a lányokkal, vagy hogy hogy fogják elhozni a tortát, mikor nálam a papír, de mikor aztán pár óra után felébredt, már inni kért, meg kakaóért hisztizett. No, még nincs teljesen késő, váltás ruhák, nejlonzacskók :) "de hát mi megyünk talira", kocsiba be, és mint a mérgezett egér, húztunk el. Gyors tortavételezés, zúzás tovább. Téjékkel pont egymással szemben álltunk meg, ugyanabban az időpillanatban, mire kikászálódtunk, levadásztuk Nemát és, és Gusztiék is épp érkeztek, igaz, legalább kettőt kellett pijjegni, mire észrevett minket :) lerohantuk az éttermet, nagyok eltűntek a játszósarokban, idővel megjött Krishy is az ünnepelttel, aki bár már ekkorra tudta, mi a helyzet, azért örült :) ettünk-ittunk, Bori kortyolgatta a vizét, aztán közölte, hogy éhes, és benyomott egy rántott sajtot némi krumplipürével, némi tortát, meg egy fél forró csokit, és azóta is él és virul, mintha reggel nem is ő lett volna. Asztalbontás után a fiúk hazajöttek, én meg elmentem Borival némi anyajátékért.

Mindenki jól elfáradt, megünneplődött, és öregedett :)


Nincsenek megjegyzések: