2012-09-24

A szippantós

No, mivel már épségben túlélte az első szülinapját a lány, leírom, hogy micsoda kalandban volt részünk pár nappal a szülinapja előtt.

Tészta volt vacsira (konkrétan szélesmetélt, ami ugye lapos), és igencsak jó étvággyal és ügyesen falatozta, mikor is kicsit több került be, mint kéne, ezt ő némi köhögéssel-kidolgozással orvosolta is, ahogy szokta, de valahogy belülről(!) valami darabka felszippantódott az orrába. Szerintem mindenki, aki járt már így, tudja, hogy milyen nagyon kellemetlen, még ha csak egy morzsa is a probléma, semennyire sem jó érzés, nem hiába, nem ott van a helye. Természetesen volt is nagy sírás-rívás, orrdörgölés, miegyéb, spricceltünk is neki, hátha akkor tüsszent, és kihozza, tüsszentett, de nem, akkor volt némi orrszívás is, de az sem segített, viszont egyszer csak abbahagyta a sírást, és újra gondtalan volt. Hej, mondom, mi a fene, kijött volna itt sírás közben a sok orrfolyással, vagy mi, hallgatóztam, hogy levegő útjában van-e valami, nem, nem volt semmi, simán szuszogott az orrán keresztül. Mondjuk veszettül nyálzott, meg folyt az orra, nem tudtam eldönteni, hogy most mi a helyzet, de ugye nem lehettem biztos benne, hogy van egyáltalán még ott valami, gondoltam, várunk. Nem alsó légút, ha mégis baj van, tud a száján levegőt venni, míg leérünk az ügyeletre, de mondom, semmi jelét nem adta annak, hogy lenne még ott valami. Jellemző, hogy arra, ha a gyerek félrenyel, azonnal van az ember tarsolyában trükk, hiszen megtanulja elsősegély tanfolyamon, meg az összes babaelsősegélyes könyvben is le van írva-rajzolva, stb, de arra, hogy a gyerek belülről beszippant valamit az orrába, nem készít fel senki és semmi. És hát ha le is megyünk az immár nyugodt gyerekkel, mit mondok? Hogy itt egy egyéves, nem tudom, van-e valami az orrában? Egyáltalán, látszik egy olyan valami, mint a lapos tészta egy ekkora gyereknél, ha bekukucskálnak? Egyáltalán, hogy kukucskálnak be egy ekkora gyereknek??? Na, hajnali kettőkor nagy visítás, orrdörgölés, kezdődik megint, szóval akkor mégsem jött ki, ami bement, ellenben elmozdult, vagy ilyesmi, bár levegő útjában még mindig nem volt. Belenyomtam egy csomó orrsprayt az orrába, már kerestem az ügyelet telefonszámát, hogy hívjam őket, hogy ezzel egyáltalán tudnak-e valamit kezdeni, mikor is egyszer csak hopp, mint akinél elvágták az egészet, Janka elaludt. Vissza az ágyba, gondoltam, ha reggel sem történik semmi, akkor húzunk le az orrászatra, alvás reggelig, majd pedig reggel két nagy tüsszentés után a harmadikkal kijött - egy egész darab tészta! Komolyan, felfoghatatlanok ezek a babák, egy ekkora darab tészta, az orrában, úgy, hogy a levegőt nem zárja el... nem is értem :)

Szóval az van, hogy lehet akárhány gyereked, mindig lesz egy, aki olyat produkál, rádhozva a szívbajt, amit addig egyik gyerek sem. Te meg ülsz, és hitetlenkedve csodálkozol.


1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Jo hogy leirtad a torteneted, velunk is ezt tortent tegnap.

Azzal a kulonbseggel, hogy a gyerkocot nem zavarta. Viszont nem is tuszentette ki a "maradekot".

Idegesen tarcsaztuk az ugyeletes orvos szamat, aki szerint felesleges aggodunk a gyerek majd kitusszenti ha meg nem akkor lenyelte...

azert en jobban megnyugodnek ha kituszentette volna hogy biztosan tudjam, hogy nem szorult be valahol egy darabka...de a dokihoz telefonon kell idopontot kerni es kozolte, hogy felselegesen aggodom, minden ok....