2012-11-16

Te is, lányom, Janka?

Tegnap este felmentünk a nagyokkal együtt az emeletre játszani még lefekvés előtt, és egyszer csak azt vettem észre, hogy Janka nagy erőkkel küzd azon, hogy Bori műanyag babáját valahogy a hátára applikálja, konkrétan a lábánál fogva lógatta a háta mögé, a másik kezével meg egy kendőt próbált valahogy kettejük köré kanyarintani :) (van egy csomó játszós kendő örökségből, Bori ruhákat kreál magának belőlük állandóan, meg ilyesmik). Aztán meglátott, és azonnal hozzám fordult segítségért, odanégykézlábazott a felszereléssel, és a kezembe nyomta, egyértelmű hö-hö-mmmm kíséretében. Valahogy sikerült rákötöznöm a babát - műanyag babát nem lehet normálisan felkötni, na -, hát khm, de legalább a hátán maradt, és ez neki pünkt meg is felelt. Innentől kezdve csak az ágyban sikerült leszerelni róla, de ott is reklamált még, hogy miért nem lehet rajtahagyni??? :))




Mindenesetre ma gyorsan befejeztem neki a manót, aki Lenke, a lába konkrétan ortopéd orvosért kiált, és kicsit csálé itt-ott, meg a szemeit is széjjelebb kellett volna varrni (pedig kigombostűzve még tök jól nézett ki, hja), de azért elégedett vagyok vele, így elsőre, ohne gyakorlati segítség, csak onlány meg sajátkútfő, a tulajnak is tetszik, és lényegesen egyszerűbb lesz őt hátra kötni este :D

                                                           

Nincsenek megjegyzések: