2015-07-22

Set default to 0

Volt nekem egy osztálytársam gimiben, aki azon túl, hogy a diákság ún. menő kasztjához tartozott, és tökéletesen utánozta Beavist és/vagy Buttheadet (nem emlékszem, régenvót), abba a körbe is tartozott, akik inkább nem csináltak matekházit, mint igen. Így aztán minden matek óra elején jelentette is, hogy "Tanárúrkérem, nincs házim". Ez ment egy darabig, majd Sanyi bá egyszer megunta, és megkérte, hogy mostantól akkor szóljon, ha van.

Úgyhogy mikor ma reggel (is) ember elkezdte regélni, hogy nem tudja, mikor jön, mert..., akkor bevillant ez a jelenet, és teljesen rezignáltan csak annyit mondtam, hogy majd akkor szóljon, ha tudja.

Csak hogy egyszerűbb legyen az életünk :)

Nincsenek megjegyzések: